A vegetatív állapot akkor következik be, amikor egy személy ébren van, de nem tudatos, és nincs semmiféle önkéntes mozgás, ezért nem képes megérteni vagy kölcsönhatásba lépni attól, ami körülötte történik. Így bár a vegetatív állapotban levő személy számára gyakran előfordul, hogy kinyitják a szemüket, általában csak a test önkéntelen reakciója, és nem saját akaratuk alatt.
Ez a körülmény általában akkor merül fel, ha az agyi funkció jelentősen csökken, ami elegendő az önkéntelen mozgások, például a légzés és a pulzusszám fenntartásához. Így, bár a külső ingerek, például a hangok továbbra is eljutnak az agyba, az ember nem tudja értelmezni őket, és ezért egyáltalán nem reagál.
A vegetatív állapot gyakoribb azokban az emberekben, akik súlyos agykárosodást szenvedtek, mint például súlyos fejfájás, agydaganat vagy stroke esetekben.
A vegetatív állapot fő tünetei
A tudat hiánya és a körülötte való körülményekkel való kapcsolatfelvétel hiányában a vegetatív állapotban lévő személy még mindig más jeleket is hordozhat, mint például:
- Napok megnyitása és bezárása a nap folyamán;
- A szem lassú mozgása;
- Rágni vagy lenyelni, az étkezés kivételével;
- Kis hangokat vagy nyögéseket produkál;
- Vegye fel az izmokat, ha nagyon hangos hangot hall, vagy ha fájdalmat okoz a bőrben;
- A könnyek előállítása.
Ez a fajta mozgás az emberi test primitív reakciói miatt következik be, ám gyakran az önkéntes mozgalmak, különösen az érintett személy rokonai miatt gyakran összekeverik, ami arra enged következtetni, hogy az illető tudomást szerez, és már nem vegetatív állapotban van.
Mi a különbség a kómában?
A fő különbség a kóma és a vegetatív állapot között az, hogy a kómában a személy nem úgy tűnik, hogy ébren van, és ezért nincs megnyitása a szemek vagy önkéntelen mozgások, mint ásítás, mosolygó vagy kis hangok előállítása.
Tudjon meg többet a kómáról, és mi történik az illetővel az adott időszak alatt.
Van-e a vegetatív állapot gyógymódja?
Bizonyos esetekben a vegetatív állapot gyógyul, különösen akkor, ha kevesebb mint egy hónapig tart, és reverzibilis oka van, például mérgezés. Ha azonban a vegetatív állapotot agykárosodás vagy oxigénhiány okozza, akkor a gyógyítás nehezebbé válik, és gyakran lehetetlen.
Az orvosok általában úgy tekintenek a gyógyulásra, ha a vegetatív állapot kevesebb, mint 1 hónapig tart, ha nem tapasztalták a fejét vagy kevesebb mint 12 hónapig tartották a csapást.
Ha a vegetatív állapot több mint 6 hónapig folytatódik, általában tartós vagy tartós vegetatív állapotnak számít, és minél hosszabb ideig tart, annál kisebb a gyógyulás esélye. Továbbá, 6 hónap után, még akkor is, ha a személy visszanyeri, nagyon valószínű, hogy súlyos következményei vannak, mint például nehézség, beszéd, gyaloglás vagy megértés.
A vegetatív állapot fő okai
A vegetatív állapot okai általában az agy működésének sérüléseihez vagy megváltozásához kapcsolódnak, így a következők lehetnek:
- Erős ütéseket fúj a fej;
- Balesetek vagy súlyos esések;
- Agyi vérzés;
- Aneurizma vagy stroke;
- Agydaganat.
Ezenkívül a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór megváltoztatják az agy helyes működését is, ezért ritkábbak lehetnek a vegetatív állapot alapjain is.
Hogyan történik a kezelés?
A vegetatív állapotra nincs specifikus kezelés, ezért a kezelést mindig hozzá kell igazítani a tünetek típusához, amelyeket minden egyes személy bemutat, valamint a vegetatív állapot eredetére. Tehát, ha vannak agyi vérzések, meg kell állítani őket, ha mérgezés van, akkor például küzdeni kell.
Ezenkívül szükség van arra, hogy helyettesítse a személyt olyan létfontosságú feladatokban, amelyeket nem tehet meg, például étkezés, hidratálás és fürdés. Így szinte minden vegetatív állapotban lévő beteget be kell vonni a kórházba, és közvetlenül a vénába kell táplálni, és napi higiéniájukkal kell rendelkezniük.
Bizonyos esetekben, különösen akkor, amikor a gyógyulás nagy valószínőséggel jár, az orvos tanácsot adhat a passzív fizioterápiáról is, amelyben a fizioterapeuta rendszeresen mozgatja a beteg karját és lábát, hogy megakadályozza az izmok megalázását és fenntartását a funkcionális ízületek.
