A stockholmi szindróma olyan pszichológiai zavar, amely az elrabolt embereket, a háborús fogvatartottakat, a házi őrizetben lévőket, a visszaélések áldozatait, valamint a családon belüli erőszakot érinti.
Ebben a szindrómában az áldozat nem rendelkezik a helyes nézettel a valósággal, és védi az agresszorokat, hogy megvédje magukat. Ez nem egy tudatos cselekmény, az áldozat nem célként csinálja, de ez a módja annak, hogy a tudatalattija veszélynek van kitéve.
A szindróma sok napig tarthat, és néhány pszichoterápiás foglalkozást igényel a probléma megoldására.
A "Szépség és a fenevad" gyermekkori története pontosan azt mutatja meg, hogy valaki hogyan viselkedik a stockholmi szindrómával.
