A parapozisz olyan állapot, amelyet az alsó végtagok mozgásának képtelensége okozhat, amelyek genetikai változások, gerincvelő vagy vírusfertőzések következtében jelentkezhetnek, ami nehézségeket okozhat a gyaloglás, a húgyúti problémák és az izomgörcsök között.
A tünetek bármikor előfordulhatnak az életben, főként a gyaloglás nehézségei miatt az erő és az izomviszonyok miatt. Ezen kívül lehetnek izomgörcsök, erekciós nehézségek és vizelési problémák.
Az paraparézisnek nincs gyógymódja, de a kezelés alapvető fontosságú a személy életminőségének javítása és a tünetek csökkentése érdekében, a testmozgás és a fizioterápia gyakorlását feltüntetve.
Mi okozza a parapartzist
Az alsó végtagok részleges bénulása az oknak megfelelően két fő típusba sorolható:
- Az örökletes spasztikus paraparézis, amelyet genetikai és örökletes elváltozások jellemeznek, amelyek károsodást vagy az idegpályák fokozatos degenerálódását okozzák. Az ilyen típusú paraparízis tünetei bármely életkorban jelentkezhetnek, de általában 10 és 40 év között fordul elő, és a lábak fokozatos gyengülése és merevsége jellemzi.
- Trópusi spasztikus paraparézis, melyben az alsó végtagok részleges bénulása a HTLV-1 vírus által okozott fertőzés miatt következik be, és a tünetek általában időbe kerülnek, és általában 40 és 50 év között észlelhetők.
A genetikai és fertőző ok mellett előfordulhat, hogy az paraparézis olyan helyzet miatt is előfordulhat, amely a végtagok vagy a gerinc sérülés gyakori összenyomódásához, például autóbalesetekhez, ló esésekhez és herniális lemezhez vezet, pl. a sclerosis multiplex következménye.
A fő tünetek
Előfordulhat, hogy a paraparesis tünetei bármikor megjelennek, különösen, ha genetikai változások okozzák őket, és a tünetek az élet első évében már kialakulhatnak. A tünetek progresszívek és az alsó végtagokra hatnak, a legfontosabbak:
- Progresszív izommerevítés és merevség;
- Néhány esetben izomgörcsök;
- Az egyensúly nehézségei;
- Húgyúti problémák;
- Erekciós diszfunkció;
- Nehézség a gyaloglás;
- Hátfájás, amely sugárzik a lábakra.
A tünetek súlyosságától függően az ember érezheti, hogy például mancsát vagy kerekesszéket kell használni. Az ortopédiai vagy általános orvosokkal folytatott konzultáció akkor jelentkezik, ha az első tünetek az paraparézisre utalnak, így diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére és a betegség kialakulásának megakadályozására is lehetőség van.
Általában az paraparezist diagnosztizálják azáltal, hogy kizárják a hasonló tünetekkel járó betegségeket, például a sclerosis multiplexet, például az agy és gerincvelő mágneses rezonancia képalkotásán és az elektromiográfián kívül, amely az izom sérüléseit és az idegeket a berendezés által létrehozott elektromos impulzus vezetésével. Értsd meg, hogyan történik az elektromiográfia.
Az örökletes paraparízis esetében genetikai vizsgálatokat lehet kérni arra vonatkozóan, hogy ellenőrizni lehessen egy mutáció jelenlétét, valamint egy családtörténetet, hogy látható legyen, ha a közeli hozzátartozók a betegség változása vagy tünetei között szerepelnek.
A paraplegia ugyanaz, mint az paraparézis?
Bár az alsó végtagok paralízisét jelzik, a paraplegia és az paraparézis különbözik. A Paraparesis olyan részleges képtelenségnek felel meg, amely az alsó végtagokat mozgatja, amelyek tünetei bármikor megjelenhetnek az életben, mivel a betegség örökletes lehet vagy vírus okozhatja.
A paraplegia esetében az alsó végtagok bénulása teljes, vagyis a személy nem tud mozogni a lábakról, a kerekesszéktől függővé válni. Ez rendszerint a gerincvelő sérülései miatt következik be, és nemcsak az alsó végtagok mobilitásának hiányában, hanem a vizelet és a bélműködés képtelenségében is. Értsd meg, mi a paraplegia.
Hogyan történik a kezelés?
A Paraparesis-nak nincs gyógymódja, ezért a kezelést a tünetek enyhítésének céljával végzik, és általában az orvos javasolja olyan fájdalomcsillapító és izomgörcsök enyhítésére alkalmas gyógyszereket, mint a Baclofen. Emellett fizioterápiás foglalkozások is ajánlottak.
A fizioterápia elengedhetetlen az paraparézis kezelésében, mivel az elvégzett gyakorlatok segítenek fenntartani a végtagok mobilitását, serkentik az izom erejét, a mobilitást és az állóképességet, valamint elősegítik a görcsök és görcsök megelőzését.