Mi a műtéti kockázat és hogyan történik a preoperatív értékelés?

A műtéti kockázat a műtéten áteső személy klinikai állapotának és egészségi állapotának felmérésének egyik módja, hogy a műtét előtti, alatti és utáni időszakban a szövődmények kockázatát azonosítsák.

Kiszámítása az orvos klinikai értékelésén és néhány teszt elrendelésén keresztül történik, de a könnyebbé tétele érdekében vannak olyan protokollok, amelyek jobban irányítják az orvosi gondolkodást, például az ASA, Lee és az ACP.

Bármely orvos elvégezheti ezt az értékelést, de ezt általában háziorvos, kardiológus vagy aneszteziológus végzi. Ily módon lehetséges, hogy az eljárás előtt minden egyes személyre különös gondot fordítanak, például megfelelőbb vizsgálatok igénylése vagy kezelések elvégzése a kockázat csökkentése érdekében.

Hogyan történik a műtét előtti értékelés

A műtét előtt elvégzett orvosi értékelés nagyon fontos annak meghatározása érdekében, hogy az egyes személyek milyen típusú műtétet tehetnek vagy sem, és annak megállapításához, hogy a kockázatok felülmúlják-e az előnyöket. Az értékelés a következőket tartalmazza:

1. A klinikai vizsgálat lefolytatása

A klinikai vizsgálatot a személyre vonatkozó adatok összegyűjtésével végzik, például a használatban lévő gyógyszerekről, a tünetekről, a megbetegedésekről, a fizikai felmérés mellett, például a szív és a tüdő auskultációján.

A klinikai értékelésből meg lehet szerezni a kockázati osztályozás első formáját, amelyet az Amerikai Aneszteziológusok Társasága, ASA néven hozott létre:

• ASA 1: egészséges ember, szisztémás betegségek, fertőzések és láz nélkül;
• ASA 2: enyhe szisztémás betegségben szenvedő személy, például kontrollált magas vérnyomás, kontrollált cukorbetegség, elhízás, 80 év feletti életkor;
• ASA 3: súlyos, de nem rokkantságú szisztémás betegségben szenvedő személy, például kompenzált szívelégtelenség, 6 hónapnál hosszabb szívroham, szív-angina, aritmia, cirrhosis, dekompenzált cukorbetegség vagy magas vérnyomás;
• ASA 4: fogyatékossággal élő, életet veszélyeztető szisztémás betegségben szenvedő személy, például súlyos szívelégtelenség, 6 hónapnál rövidebb ideig tartó szívroham, a tüdő, a máj és a vesék elégtelensége;
• ASA 5: végérvényesen beteg, nem számít arra, hogy 24 óránál tovább élje túl, mint egy balesetet követően;
• ASA 6: agyhalálú személyt észleltek, akit szervadományozás miatt műtenek meg.

Minél nagyobb az ASA besorolás száma, annál nagyobb a halálozás és a műtét okozta szövődmények kockázata, és gondosan fel kell mérni, hogy milyen típusú műtétek lehetnek érdemesek és előnyösek a személy számára.

2. A műtét típusának értékelése

Az elvégzendő sebészeti beavatkozás típusának megértése szintén nagyon fontos, mert minél összetettebb és időigényesebb a műtét, annál nagyobbak a kockázatok, amelyeket az adott személy elszenvedhet, és nagyobb gondot kell fordítani.

Így a műtét típusai a szívbetegségek kockázata szerint osztályozhatók, például:

Alacsony kockázatúKözbenső kockázatNagy kockázat

Endoszkópos eljárások, például endoszkópia, kolonoszkópia;

Felszíni műtétek, például bőr, mell, szem.

A mellkas, a has vagy a prosztata műtéte;

Fej- vagy nyaki műtét;

Ortopédiai műtétek, például törés után;

A hasi aorta aneurysmájának korrekciója vagy carotis trombusok eltávolítása.

Jelentős sürgősségi műtétek.

Nagy erek, például aorta vagy carotis artéria műtétjei.

3. A szívkockázat felmérése

Vannak olyan algoritmusok, amelyek gyakorlatiasabban mérik a szövődmények és a halál kockázatát a nem szívműtétek során, amikor a személy klinikai helyzetét és néhány tesztet vizsgálnak.

Néhány példa az alkalmazott algoritmusokra: Goldman's Heart Risk Index, Lee's Revised Heart Risk Index és Amerikai Kardiológiai Főiskola (AKCS). A kockázat kiszámításához figyelembe veszik a személy bizonyos adatait, például:

• Életkor, akinek a veszélyeztetettsége 70 éves kor felett a legnagyobb;
• A szívinfarktus története;
• A mellkasi fájdalom vagy angina kórtörténete;
• Aritmia vagy az erek szűkülete;
• Alacsony vér oxigénellátás;
• A cukorbetegség jelenléte;
• Szívelégtelenség jelenléte;
• Tüdőödéma jelenléte;
• A műtét típusa.

A kapott adatok alapján meghatározható a műtéti kockázat. Így ha alacsony, akkor lehetőség van a műtét elengedésére, mivel ha a műtéti kockázat közepes vagy magas, az orvos útmutatást adhat, módosíthatja a műtét típusát, vagy további vizsgálatokat kérhet, amelyek segítenek jobban felmérni az adott személy műtéti kockázatát.

4. A szükséges vizsgák lebonyolítása

A műtét előtti vizsgálatokat olyan változások kivizsgálása céljából kell elvégezni, amelyek gyanúja esetén műtéti szövődményhez vezethetnek. Ezért nem mindenkinek kell elrendelni ugyanazokat a vizsgálatokat, mivel nincs bizonyíték arra, hogy ez segít csökkenteni a szövődményeket. Például tünetek nélküli, alacsony műtéti kockázatú és alacsony kockázatú műtéten áteső embereknél nem szükséges teszteket végezni.

Azonban a leggyakrabban kért és ajánlott tesztek a következők:

• CBC: olyan emberek, akik köztes vagy magas kockázatú műtéten esnek át, vérszegénységben szenvedők, jelenleg gyanúsak vagy olyan betegségek vannak, amelyek a vérsejtek változását okozhatják;
• Alvadási tesztek: antikoagulánsokat használók, májelégtelenség, vérzést okozó betegségek története, közepes vagy magas kockázatú műtétek;
• Kreatinin adagolás: vesebetegségben, cukorbetegségben, magas vérnyomásban, májbetegségben, szívelégtelenségben szenvedő betegek;
• Mellkasi röntgenfelvétel: olyan betegek, akik olyan betegségben szenvednek, mint tüdőtágulat, szívbetegség, 60 évnél idősebbek, magas szívizomkockázatúak, több betegségben szenvedők, vagy akiket a mellkason vagy a hason műtetnek;
• Elektrokardiogram: szív- és érrendszeri betegség gyanúja, mellkasi fájdalom és cukorbetegek kórtörténete.

Általában ezek a tesztek 12 hónapig érvényesek, és ebben az időszakban nincs szükség ismétlésre, azonban bizonyos esetekben az orvos szükségesnek találhatja azokat előzetesen megismételni. Ezenkívül néhány orvos fontosnak tarthatja ezeknek a teszteknek a megrendelését még a gyanított változások nélküli emberek számára is.

Egyéb tesztek, például stresszteszt, echokardiogram vagy holter, rendelhetők bonyolultabb műtéttípusokhoz vagy szívbetegség gyanúja esetén.

5. Preoperatív beállítások elvégzése

A vizsgálatok és vizsgák elvégzése után az orvos ütemezheti a műtétet, ha minden rendben van, vagy iránymutatásokat adhat a műtét szövődményeinek kockázatának lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében.

Így javasolhat más specifikusabb vizsgálatok elvégzését, az adag módosítását vagy valamilyen gyógyszer bevezetését, a szívműködés korrekciójának szükségességének felmérését, például szívműtéten keresztül, például fizikai aktivitás irányítását, fogyást vagy a dohányzás abbahagyását. .

Hasznos volt ez az információ?

igen nem

Fontos a véleményed! Írja ide, hogyan javíthatjuk a szövegünket:

Bármi kérdés? Kattintson ide a válaszadáshoz.

E-mail, amelyre választ szeretne kapni:

Ellenőrizze a megerősítő e-mailt, amelyet nekünk küldtünk.

A neved:

A látogatás oka:

--- Válassza ki az okát --- A betegség éljen jobban Segítsen egy másik személynek Ismerje meg ismereteit

Ön egészségügyi szakember?

NemGyógyszergyógyszerészeti dajkákTáplálkozási szakemberekOrvoslásFizioterapeutaSzépségápolóEgyéb