Az osteoarthritis az ízületek kopását és szakadását okozza, ami olyan tüneteket okoz, mint a duzzanat, fájdalom és merevség az ízületekben, és nehézségek bizonyos mozgások végrehajtásában. Az akromion-claviculáris arthrosis a kopoltyú és az akromion nevű csont közötti ízület kopásának nevezik.
Ez a kopás gyakoribb a sportolókban, a testépítőknél és a dolgozóknál, akik széles körben használják a karjaikat, és fájdalmat és nehézségeket okozhatnak a mozgásban.
A kezelés általában fizikai terápiás foglalkozásokból, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerekből áll, súlyosabb esetekben műtétre lehet szükség.
Lehetséges okok
Általában a claviculáris akromialis arthrosis egy olyan gyulladásos folyamat okozza, amely a kötés túlterheléséből adódhat, és ez kopáshoz vezethet az ízületben, ami fájdalmat okoz bizonyos mozgások során.
Ez a probléma gyakoribb az embereknél, akik súlyokat emelnek, olyan sportolók, akik olyan sportokat játszanak, ahol több mozgást kell végrehajtani a karokkal, például az úszást vagy a teniszezést, valamint azokat a személyeket, akik napi munkájukat a karjukra feszítik.
Milyen jelek és tünetek jelentkeznek?
A legtöbb esetben a clavicularis acromion arthrosisban szenvedők fájdalmat éreznek ezen közösség tapintásával, a váll felső részében fellépő fájdalommal, vagy a karok forgatásával vagy felemelésével a rendszeres napi tevékenységek során.
Mi a diagnózis?
A betegség diagnózisa fizikai vizsgálat, röntgenfelvételek és mágneses rezonancia képalkotás elvégzéséből áll, amely lehetővé teszi a kopás kopásának pontosabb értékelését és az artroszis következtében fellépő elváltozásokat.
Hogyan történik a kezelés?
Az akromion-clavicularis arthrosisnak nincs gyógymódja, de olyan kezeléssel rendelkezik, amely nagymértékben javíthatja a tüneteket, és amelyet fizioterápiával és fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel végezhet, amíg a tünetek javulnak. Ezenkívül a kopási kopást okozó gyakorlatokat le kell csökkenteni és helyettesíteni kell a vállkörzetet erősítő gyakorlatokkal.
Ha a fizioterápia és az új gyakorlatok nem elegendőek a helyzet javításához, akkor a gyulladás csökkentése érdekében szükség lehet a kötőhártya infiltrációjára.
Súlyosabb esetekben szükség lehet a váll arthroscopy műtétre. A műtét után a végtagot körülbelül 2-3 hétig kell rögzíteni, és ezen időszak után tanácsos rehabilitációs fizioterápiát végezni. Lássuk, hogyan végezzük ezt a műtétet és mi a kockázatok.
