A Heller-szindróma, más néven másodlagos diszintegrációs rendellenesség, degeneratív agyi betegség. Ebben a szindrómában a gyermek 3 éves korig (néha több) normális motoros és szellemi fejlődést alakít ki, és egy bizonyos pillanattól kezdve elveszíti az összes korábban szerzett képességet, és az autizmussal megegyező viselkedéshez vezet.
A regressziós fázis 4-8 hétig tart, ahol a fő tünetek a már ismert szavak használatának nehézségei, az autonómia elvesztése, a bélrendszeri elvesztés, a társadalmi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése, az elszigeteltség, a motoros készségek elvesztése, tárgyak futtatása és tartása.
A motor regressziós fázisa a legnehezebb, a gyermek általában zavart és izgatottságot mutat. Miután ez a színpad az autizmushoz hasonló viselkedésformákat alakít ki: kerülje a vizuális érintkezést, nem szeret átölelni, csókolni vagy érintkezni, és úgy tűnik, hogy saját világában él.
A Heller-szindróma diagnózisát a tünetek megfigyelésével végzik, és multimodális módon kezelik, amely magában foglalja a betegség másodlagos tüneteit csökkentő jogorvoslatokat, például alvászavarokat, szociális terápiákat és fizioterápiát. Ezek a jogorvoslatok segítenek abban is, hogy újra beilleszkedjenek a gyermeknek a társadalmi környezetbe és javítsák motorfejlesztésüket.
