A legtöbb esetben a májtömeg jóindulatú és nem súlyos, és gyakori, hogy véletlenül véletlenül rutinvizsgálatokon találhatók. Általában nem okoznak tüneteket, bár ezek a hasi fájdalmat és emésztési elváltozásokat okozhatják, ha túl sokak vagy szétrombolnak.
A májcsomók leggyakoribb típusai a hemangioma, a hepatocellularis adenoma és a focalis nodularis hiperplázia, és a kezelés fő formája rendszeres nyomon követés olyan vizsgákkal, mint a CT vagy az MRI. A hepatológus által jelzett műtéten keresztül is eltávolíthatók, ha tüneteket váltanak ki, túlságosan nőnek vagy rosszindulatú gyanúval rendelkeznek.
A ciszták is jóindulatú elváltozások, de különböző tulajdonságaik vannak, mert a tumorok helyett folyadékkal töltött üreg, mint a "zsákok" faj. Tudjon meg többet arról, hogy mi a májciszta, és ha veszélyes lehet.
1. Hepatémia
A máj jóindulatú csomók gyakoribbak és az erek rendellenes formái, mivel egy réteg által lefedett véredények csoportjából állnak.
A hemangiómákat általában ultrahangvizsgálattal állapítják meg, azonban az orvos rendelhet CT vagy MRI-t, hogy jobban értékelje sajátosságait. Általában nem okoznak tüneteket, kivéve, ha túlszaporodnak és összenyomják a környező szerveket, vagy valamilyen megrongálódást vagy vérzést okoznak.
- Mi okozza : okok nem egyértelműek, de összefüggésben lehetnek a genetikával és a hormonok pótlásával.
- Hogyan kell kezelni : a hepatológus irányítása alatt áll, és 6 hónapos és 1 éves időtartamonként feltüntethető a vizsgálatok nyomon követése, különösen azoknál az esetekben, amelyek 5 cm-nél nagyobbak. Ha túl nagyok, gyengélkednek a rosszindulatú daganatos megbetegedéseknél, vagy szenvednek, akkor sebészi eltávolításra kerülhetnek.
Tudjon meg többet arról, mi a hemangioma, hogyan erősíti meg és hogyan kezeli a kezelést.
2. Hepatocelluláris adenoma
Az adenoma egy jóindulatú májdaganat egyik típusa, leginkább a 20 és 50 év közötti nőknél. Általában nem okoznak tüneteket, és más okokból ultrahanggal véletlenül fedezhetők fel, azonban a máj és a gyomor megfelelő régióiban hasi fájdalmat okozhat.
Bizonyos esetekben az adenoma szakadhat és vérzést okozhat. Ezenkívül ritkán előreléphet a rákos megbetegedéseknél is, így ha kimutatható, mindig MRI-vel kell értékelni. Kétség esetén a hepatológus jelezhet biopsziát is.
- Mi okozza : Gyakran összefüggenek az ösztrogénekkel, az anabolikus szteroidokkal, az elhízással és a genetikai betegségekkel, például a glikogén lerakódást okozó fogamzásgátlók használatával.
- Hogyan kezeljük : a hepatológus feltünteti a féléves nyomon követést vizsgákkal. Bizonyos esetekben azonban a sebészi beavatkozás jelezhető, akár olyan esetekben is, amikor tüneteket okoznak, túl nagyok vagy rosszindulatú gyengeséggel rendelkeznek. Fogamzóképes korú nőknél, különösen azoknál, akiknek 5 cm-nél nagyobb csomójuk van, műtétet is jeleznek, mert a terhesség alatt a csomó általában növekszik.
Ismerje meg a daganat okainak azonosítását a májban, és ha rosszindulatú lehet.
3. Focal nodularis hyperplasia
Ez egyfajta májcsomó, amely szintén gyakori, gyakoribb a 20 és 60 év közötti nőknél. Az esetek túlnyomó többségében nem okoz tüneteket, és általában nem okoz szövődményeket vagy a rák kialakulásának kockázatát.
A fókuszos nodularis hiperplázia zavaros lehet az ultrahang más típusú csomókkal, így mindig meg kell erősíteni olyan vizsgálatokat, mint például a CT vagy az MRI. Ezenkívül haemangioma vagy adenoma együttesen is felmerülhet.
- Mi okozza : oka nem tisztázott, és feltételezhetően összefügg a véráramlás változásával. Bár a fiatal nőknél gyakoribb, nem a fogamzásgátlók használata okozza, bár ezek a nodulövekedést előnyben részesíthetik.
- Hogyan kell kezelni : Általánosságban elmondható, hogy csak a vizsgákra van szükség, 6 havonta és 2 évig. A műtéttel történő eltávolítást fel lehet tüntetni azokban az esetekben, amikor túl sok, túlérzékenységet okoz, tüneteket okoz vagy amikor más típusú daganatokra jellemző.