Az éjszakai vakság, amelyről tudományosan ismert a nikotópia, nehézséget jelent a gyengén megvilágított környezetben, például éjszaka, amikor sötétebb. Azok a személyek azonban, akiknek ez a változása teljesen normális látás lehet a nap folyamán.
Az éjszakai vakság azonban nem betegség, hanem egy másik tünet vagy szövődmény, például xerophthalmia, szürkehályog, glaukóma vagy diabéteszes retinopátia. Ilyen módon mindig fontos, hogy egy szemész szakorvoshoz forduljon egy másik szembetegség jelenlétének értékeléséhez, és megfelelő kezelést kezdeményezzen.
Így az éjszakai vakság gyógyulást okoz, annak okaitól függően, különösen akkor, amikor a kezelés gyorsan megkezdődik, és a helyes ok miatt.
Tünetek és fő okok
Az éjszakai vakság fő tünete a sötét környezetben való látás nehézsége, különösen, ha nagyon világos környezetből sötétebbé válik, például a házba vagy a naplementébe való belépéskor. Ily módon a kezeletlen éjszakai vaksággal rendelkezőknek a nap végén vagy éjszaka elkerülniük kell a vezetést biztonságuk biztosítása érdekében.
Ez a látási nehézség akkor fordul elő, amikor a retinális pigment receptorok szintje, a rodopszin néven ismert, csökkennek, és befolyásolják a szem képződésének képessége alacsony fényviszonyok mellett.
Ezeket a receptorokat általában az A-vitamin hiánya okozza, ami xerophthalmia kialakulását okozza, de más szem betegségek, például glaukóma, retinopátia, myopia vagy retinitis pigmentosa esetében is megváltozhat.
Tudjon meg többet a xerophthalmia azonosításáról és kezeléséről.
Hogyan történik a kezelés?
Az éjszakai vakság kezelése attól függ, hogy mi okozza a retina receptorok megváltozását. Ezért a leggyakrabban alkalmazott technikák közé tartoznak a következők:
- Szemüvegek és kontaktlencsék : különösen a myopia esetében használják a látás javítására;
- Szemcseppek : lehetővé teszik a glaucoma esetén a szemnyomás szabályozását, javítva a tüneteket;
- A-vitamin-kiegészítők : Xerlakia esetében az A-vitaminhiány miatt ajánlott;
- Sebészet : széles körben alkalmazzák az idősek szürkehályogainak kezelésére és a látás javítására.
Ezenkívül, ha a retina bármely más megbetegedését azonosították, az orvos további vizsgálatokat kérhet, például optikai tomográfiát vagy ultrahangot, hogy megerősítse a kezelést, és időigényesebb lehet.
