A csípés, technikailag úgynevezett hypofonoglossia, jóindulatú és reflex jelenség, melyet a glottis bezárása és a membrán önkéntelen összehúzódása, majd a megnyugvás és relaxáció követi, és amely a jellemző jellemző zajjal járó levegő kiáramlását eredményezi.
Csukogás akkor jelentkezhet, amikor az inger aktiválja az idegeket, amelyek megkötik a membránt. Az érintett idegek lehetnek azok, akik bejutnak és elhagyják a membránt (mivel az izom összehúzódása felelős minden egyes lélegzésért), vagy lehetnek azok az idegek, amelyek az agy területét beidegzik, amely szabályozza a légzést.
A csuklós támadások általában ártalmatlanok, hirtelen nyilvánvaló ok nélkül kezdődnek, és általában néhány másodperc vagy perc elteltével spontán eltűnnek.
A forró vagy irritáló táplálék vagy folyadékok lenyelése egy csípős epizódot vált ki. A csípés egyéb okai, kevésbé gyakoriak, de súlyosabbak, a tüdőgyulladás, a mellkas vagy a gyomor-sebészet vagy a vérben lévő mérgező anyagok irritálják a membránt.
Ritka esetekben a csuklás az agydaganat következménye, mennyire zavarja az agy légzésének középpontját. Ezek a súlyos zavarok hosszú távú csuklásokat okozhatnak, amelyeket nagyon nehéz ellenőrizni, és lehetnek krónikus betegség tünetei, és neurológiai kezelést igényelnek. Ha a csuklás több mint 24 óráig fennáll, orvosi segítséget kell kérni.
Bizonyos gyógyszerek, például szkopolamin, proklórperazin, klórpromazin, baklofen, metoklopramid és valproát relatív sikerrel alkalmazhatók.
