Sokak számára a pánikválság és a szorongásválság szinte ugyanannak tűnhet, azonban az okuktól az intenzitásig és gyakoriságig számos különbség van közöttük.
Ezért fontos tudni, hogyan lehet megkülönböztetni őket, hogy meghatározzuk a legjobb cselekvési módot, segítsük az orvost a gyorsabb diagnózis felállításában és a legmegfelelőbb kezeléstípust keressük. A szorongás és a pánikroham közötti különbségek intenzitása, időtartama, okai és az agorafóbia jelenléte vagy hiánya között változhatnak:
Maximális intenzitás 10 perc.
Időtartam
6 hónapig vagy tovább.
20-30 percig.
Az alábbiakban jobban leírjuk ezeknek a rendellenességeknek a főbb jellemzőit, hogy könnyebben megérthessük mindegyiket.
Mi a szorongás
A szorongást tartósan túlzott aggodalom jellemzi, és nehezen kezelhető. Ez az aggodalom az ember mindennapi életében legalább 6 hónapig vagy annál hosszabb ideig fennáll, és fizikai és pszichológiai tünetekkel jár, például:
- Remegés;
- Álmatlanság;
- Nyugtalanság;
- Fejfájás;
- Légszomj;
- Fáradtság;
- Túlzott izzadás;
- Szívdobogás;
- Emésztőrendszeri problémák;
- Nehézség ellazulni;
- Izomfájdalom;
- Ingerlékenység;
- Könnyű a változó hangulatban.
Gyakran összetéveszthető a depresszió tüneteivel is, de a depresszióval ellentétben a szorongás elsősorban a jövőbeli események túlzott elfoglaltságára összpontosít.
Tudjon meg többet a szorongás tüneteiről.
Hogyan lehet megerősíteni, hogy szorongás-e?
Annak érdekében, hogy megértsük, valóban szorongásos rendellenességről van-e szó, fontos egy pszichológust vagy pszichiátert keresni, aki a tünetek és egyes életesemények kiértékelése után képes megerősíteni az esetleges diagnózist és jobban meghatározni a követendő kezelést.
A diagnózist általában akkor erősítik meg, ha legalább 6 hónapja túlzott aggodalomra ad okot, olyan tünetek jelenlétével együtt, mint nyugtalanság, szélsőséges érzés, fáradtság, koncentrációs nehézség, ingerlékenység, izomfeszültség és alvászavarok.
Hogyan kezeljük a szorongást
A szorongásos rendellenességek kezeléséhez pszichológussal történő tanácsadás ajánlott a terápiás foglalkozások során, mivel ez segít az embernek abban, hogy jobban kezelje egyes mindennapi helyzeteket, például a pesszimizmus visszaszorítását, a tolerancia növelését és az önbizalom erősítését. Szükség esetén a terápiás foglalkozásokkal együtt az orvos jelezheti a gyógyszeres kezelést is, amelyet mindig pszichiáternek kell irányítania.
Más kezelési módok, például relaxációs technikák, rendszeres testmozgás, útmutatás és tanácsadás szintén fontosak a kezelés elősegítésében. Nézze meg, mely kezelési lehetőségeket használják a szorongás kezelésére a legjobban.
Mi a pánikbetegség
A pánikbetegséget akkor veszik figyelembe, ha a személynek visszatérő pánikrohamai vannak, amelyek hirtelen és intenzív félelem epizódok, amelyek hirtelen kezdődő fizikai reakciók sorozatához vezetnek, amelyek a következők:
- Szívdobogás, gyors vagy gyors szívverés;
- Túlzott izzadás;
- Remegés;
- Légszomj vagy légszomj érzése;
- Halvány érzés;
- Hányinger vagy kellemetlen érzés a hasban;
- Zsibbadás vagy bizsergés a test bármely részén;
- Mellkasi fájdalom vagy kényelmetlenség;
- Hidegrázás vagy hőérzet;
- Érezd magad;
- Félelem az irányítás elvesztésétől vagy megőrüléstől;
- Félelem meghalni.
A pánikrohamot összetéveszthetjük szívrohammal, de szívroham esetén egy erősítő fájdalom jelentkezik a szívben, amely a test bal oldalára terjed, és az idő múlásával súlyosbodik. Pánikroham esetén a fájdalom tüskés típusú, a mellkasban helyezkedik el, bizsergés és néhány perc alatt javulás tapasztalható, ráadásul intenzitása 10 perc, és a roham legfeljebb 20-30 percig tarthat.
Ezekben az esetekben nagyon gyakori az agorafóbia kialakulása, amely egyfajta pszichológiai rendellenesség, amikor az illető a támadástól tartva kerüli azokat a helyzeteket, amelyekben nincs gyors segítség, vagy olyan helyeket, ahol nem lehet távozni gyorsan, például busz, repülőgépek, mozi, találkozók, többek között. Emiatt gyakran előfordul, hogy az ember nagyobb elszigeteltséget élvez otthon, a munkából való távolmaradással vagy akár a társasági eseményeken.
Tudjon meg egy kicsit többet a pánikrohamról, mit tegyen és hogyan kerülje el.
Hogyan lehet megerősíteni, ha pánikbetegségről van szó
Annak megerősítéséhez, hogy pánikbetegségről van-e szó, vagy még akkor is, ha az illető pánikrohamot kapott, pszichológus vagy pszichiáter segítségére van szüksége. Gyakran az a személy keres segítséget, amikor rájön, hogy már nem képes egyedül elhagyni a házat, mert attól tart, hogy pánikroham következik be.
Ebben az esetben az orvos a személy által elmondott jelentés alapján állapítja meg a diagnózist, és megpróbálja megkülönböztetni más fizikai vagy pszichológiai betegségektől. Nagyon gyakori, hogy a pánikbetegségben szenvedők nagyon részletesen beszámolnak az ilyen típusú epizódokról, ami megmutatja, mennyire drámai az esemény egy ilyen élénk emlék megőrzéséig.
Hogyan kezeljük a pánikbetegséget
A pánikbetegség kezelése alapvetően a terápiás foglalkozások társításából áll a gyógyszerek alkalmazásával. Jelenleg a legelterjedtebb gyógyszerek az antidepresszánsok, és a legtöbb esetben a tünetek jelentősen javulnak a kezelés első heteiben.
Hasznos volt ez az információ?
igen nem
Fontos a véleményed! Írja ide, hogyan javíthatjuk a szövegünket:
Bármi kérdés? Kattintson ide a válaszadáshoz.
E-mail, amelyre választ szeretne kapni:
Ellenőrizze a megerősítő e-mailt, amelyet nekünk küldtünk.
A neved:
A látogatás oka:
--- Válassza ki az okát --- A betegség éljen jobban Segítsen egy másik személynek Ismerje meg ismereteit
Ön egészségügyi szakember?
NemGyógyszergyógyszerészeti dajkákTáplálkozási szakemberekOrvoslásFizioterapeutaSzépségápolóEgyéb
Bibliográfia
- ZUARDI, Antonio W .. A pánikbetegség alapvető jellemzői. Orvostudomány (Ribeirão Preto, online). 50. suppl. 1; 2017. 56–63
- SALUM, Giovanni Abrahão Salum; BLAYA, Carolina Blaya; MANFRO Gisele Gus. Pánikbetegség. Journal of Psychiatry. 31. 2; 86-94, 2009
- RAMOS, Wagner Ferreira. Szorongásos rendellenességek. Tanfolyamzáró dokumentum, 2015. Brazil Kínai Orvosi Iskola.
