A diszlokáció egy intraartikuláris sérülés, amelyben az egyik csont eltolódik, elveszíti természetes illeszkedését. Ez a töréshez társulhat, és rendszerint egy erős trauma, például bukás, auto-baleset vagy az ízületi szalagok lazasága következtében, amelyeket krónikus betegségek okozhatnak, mint például az ízületi gyulladás vagy az arthrosis.
A diszlokáció első támogatása, hogy fájdalomcsillapítót adjon az egyénnek, és vigye el a kórházba, hogy ott kapja a megfelelő kezelést. Ha nem tudja elvenni, hívja a mentőt a 192-es számmal.
Bár a szervezet bármelyik ízülete során zavar keletkezhet, a leginkább érintett területek a bokák, ujjak, térdek, vállak és csuklók. A diszlokáció következtében káros lehet az izmok, szalagok és inak, amelyeket később fizikai terápiával kell kezelni.
A diszlokáció jelei és tünetei
A diszlokáció jelei és tünetei:
- Helyi fájdalom;
- Deformitás a kötésben;
- Csont kiemelés;
- Előfordulhat, hogy kitett csonttörés van;
- Helyi duzzanat;
- Mozgás nem hajtható végre.
Az orvos a diszlokáció diagnózisát a deformált terület megfigyelésével és a csontváltozást mutató röntgenvizsgálattal érheti el, de az MRI és a CT elvégezhető a diszlokáció csökkentése után az izmok, szalagok és a közös kapszulában.
Itt van, hogy mit tegyen, ha egy diszlokáció történik.
A diszlokáció kezelésére
A diszlokáció kezelése fájdalomcsillapító fájdalomcsillapítással és a diszlokáció "csökkentésével" történik, amely a hely helyén történő helymeghatározásából áll. Ezt csak orvosok végezhetik, mivel ez egy veszélyes eljárás, amely klinikai gyakorlatot igényel. Bizonyos esetekben szükség lehet műtét elvégzésére a helyes csontpozícionálásra epidurális érzéstelenítés során, mint például a csípő diszlokáció esetén.
A diszlokáció csökkentése után az érintettnek néhány hétig immobilizálva kell maradnia az érintett kötődéssel, hogy megkönnyítse a sérülésektől való visszatérést és elkerülje a visszatérő diszlokációkat. Ezután hivatkozni kell a fizioterápiára, ahol hosszabb ideig kell maradnia, amíg helytelenül elmozdítja a lecsúszott ízületet. A fizikoterápia nem mindig szükséges, mivel az immobilizálásból való kilépés után 1 hét elteltével az egészséges egyénekben lehetőség nyílik a mozgás és az izomerő visszaszerzésére, de az időseknél, vagy ha az embernek 12 hétnél hosszabb időtartamra immobilizálva kell lennie rehabilitáció.
