A csontvelő auto-transzplantációját széles körben alkalmazzák, amikor a páciensnek szüksége van a rák kezelésére, mint például a kemoterápia vagy a sugárterápia.
Normális esetben a csontvelő auto-transzplantációjának folyamata az egészséges sejtek eltávolítása a páciens testéből a kezelést megelőzően, majd újra befecskendezésével, amikor a kezelések véget értek, lehetővé téve a szervezet számára, hogy több egészséges sejtet termeljen.
A csontvelő auto-transzplantációját elsősorban lymphomában, myeloma multiplexben vagy leukémiában szenvedő betegeknél alkalmazzák, mivel nagyobb mennyiségű kemoterápia szükséges ezen betegségek gyógyítására.
Hogyan működik az automatikus csontvelő-transzplantáció
A csontvelő önátültetésének elvégzésére az onkológus eltávolítja a csontvelő mintáját a csípőből a csípőbe történő injekcióval. A mintát ezután laboratóriumba küldik, és ha nem rendelkezik rosszindulatú sejtekkel, magas dózisú kemoterápia után tárolják.
A kemoterápia vagy a radioterápia kezelése után az egészséges csontvelősejteket visszaadják a páciens véráramába, hogy növeljék a vérsejtek termelését, ami rákkezelések után jelentősen csökken.
Hogyan történik az auto-transzplantált csontvelő helyreállítása
A csontvelő transzplantáció teljes helyreállítása a transzplantáció után néhány hónapról két évre szól, azonban a beteget csak a transzplantáció után 4 héttel kell kórházba szállítani, mert ebben az időszakban nagyobb a fertőzés és a vérzés kockázata.
Az auto-marrow transzplantációs kockázatok
Az auto-csontvelő-transzplantáció fő kockázatai a következők:
- Hányinger, hányás vagy hasmenés;
- Sebek a szájban;
- Hajhullás;
- Túlzott vérzés;
- Visszatérő fertőzések, például tüdőgyulladás;
- meddőség;
- Depresszió.
Ezek a kockázatok gyakoribbak a fejlett rákban szenvedő betegeknél, mivel a kemoterápia nagy adagjait alkalmazzák a transzplantáció előtt.
További információ a csontvelő-átültetés működéséről:
- Csontvelő-átültetés
- Csontvelő-donáció
