A Cushing-szindróma olyan betegség, amely a vér magas kortizolszintje miatt következik be, és tüneteket okoz, mint például a gyors súlygyarapodás és a zsír felhalmozódása a hasi és az arc régióban, továbbá a vörös csíkok kialakulása a testben és a zsíros bőr, aknövekedéssel például.
Ennek a szindrómának a diagnózisa, amit hypercortisolizmusnak is neveznek, vérvizsgálat, vizelet vagy MRI segítségével végezhető el, de nem mindig könnyű eljutni a diagnózishoz, mert gyakori a betegség más betegségekkel, például az elhízással és a depresszióval való összekeverése.
A Cushing-szindrómának van gyógymódja, és ez a betegség oka megszüntetésével érhető el, azonban speciális kezelést kell végezni, mint például a kortikoszteroidok fogyasztásának csökkentése vagy tumor esetén szükség lehet a tumor eltávolítására irányuló műtétre.
A Cushing-szindróma tünetei
Ennek a szindrómának a legérintettebb tünete a hold arc és a hasi régióban a zsír felhalmozódása. Emellett a Cushing-szindrómához kapcsolódó egyéb tünetek:
- Vékony karok és lábak;
- Széles és piros csíkok megjelenése;
- Hajszálak kialakulása az arcon, különösen a nők esetében;
- Fokozott nyomás;
- diabétesz;
- Csökkent libidó és termékenység;
- Izomgyengeség;
- A lila foltok megjelenése.
A Cushing-szindróma diagnózisát az endokrinológusnak kell elvégeznie a tünetek és a laboratóriumi vizsgálatok, például a vizeletben és a vérben a kortizol mérése révén, az ACTH és a mágneses rezonancia képalkotás mellett a daganat jelenlétének igazolására. Tudjon meg többet a Cushing-szindróma egyéb tüneteiről és a diagnózisról.
A tünetek enyhítése
A betegség tüneteinek csökkentése érdekében fontos, hogy a sót és a cukrot kevéssé fogyasszák, és naponta fogyasztják a gyümölcsöt és a zöldséget, mert vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételeket tartalmaznak, amelyek segítenek megerősíteni az immunrendszert. Ezenkívül fontos a szennyezett területek elkerülése és sok ember számára a fertőzések esélyeinek csökkentése.
Hogyan történik a kezelés?
A Cushing-szindróma kezelését az endokrinológusnak kell irányítania, és a szindróma okaitól függően változik. Ha a betegséget a kortikoszteroidok hosszú távú alkalmazása okozza, az orvos tanácsának és lehetőség szerint annak felfüggesztésének megfelelően csökkentik a gyógyszer adagját.
Amikor a Cushing-szindrómát egy daganat okozza, a kezelés rendszerint magában foglalja a daganat eltávolítását, majd sugárkezelést vagy kemoterápiát. Ezenkívül a műtét előtt vagy amikor a daganat nem távolítható el, az orvos javasolhatja, hogy a beteg gyógyszert szedjen a kortizol termelésének ellenőrzésére.
Lehetséges szövődmények
Ha Cushing-szindróma kezelésére nincs lehetőség, a hormonális dekontrol miatt a halál kockázata áll fenn. A magas vérnyomás és a vércukorszint hosszú időn át komplikációkat is okozhat, például rossz vesefunkciót vagy nehéz látást.
Fő okok
A Cushing-szindróma leggyakoribb okai közé tartoznak a gyógyszerek, mint például a kortikoszteroidok tartós és nagy dózisú alkalmazása, amelyeket általában gyulladások, például lupus, asztma és rheumatoid arthritis kezelésére használnak. Tekintse meg a kortikoszteroidok által okozott változásokat.
Ezenkívül előfordulhat az agyalapi mirigyben előforduló daganat jelenléte miatt is, amely az agyban található, ami az ACTH termelésében a deregulációhoz vezet, és ennek következtében a kortizol fokozott termelése is előfordul, amely nagy koncentrációban kimutatható a vérben. Tudja meg, mi a hormon kortizol.
